Tartalmas volt a ma hajnali amerikai alelnökjelölti vita, amelyről élőben tudósítottunk. Aki nem akarja végigolvasni a másfél órás vita tudósítását, annak nagy segítség a Sun által készített videó, amelyben a lényeges mozzanatokat gyűjtötték össze.
Ma hajnalban lezajlott az első és egyetlen alelnökjelölti vita, ahol szóba kerültek a szakpolitikai kérdések, de ezen kívül sok olyan kínos kérdés hanzott el, amelyre a felek egyszerűen nem adtak választ. Videón mutatjuk azt a pillanatot, amikor Kamala Harris tért ki a republikánus szavazókat talán legjobban foglalkoztató kérdés elől, valamit Mike Pence is elhárított egy kérdést.
Az Egyesült Államoknak már "karácsonyra" ki kellene vonnia a maradék katonáit Afganisztánból - közölte Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerda este, mindössze néhány órával azt követően, hogy Robert O'Brien nemzetbiztonsági tanácsadó bejelentette, a jövő év elején 2500-ra csökkentik az afganisztáni haderő létszámát.
Magyar idő szerint ma hajnali 3 és fél 5 között lezajlott az első alelnök-jelölti vita az Egyesült Államokban, Salt Lake Cityben, amelyet a Portfolio élőben közvetített. Az eseményt nagy figyelem övezte, miután a múltkori elnökjelölti vita Donald Trump és Joe Biden között káoszba torkollott, a felek folyamatosan egymás szavába vágtak, sértegették egymást, a vita idejének nagy része elveszett, a konkrét elképzelésekről keveset tudhattunk meg. Okkal vártuk tehát, hogy a Kamala Harris demokrata alelnökjelölt és Mike Pence alelnök közötti, ma hajnali vitában sokkal többet hallunk majd a felek elképzeléseiről. Hallottunk is sok dolgot, de ennél fontosabb volt az, amit nem hallottunk.
Ma hajnalban vitázott egymással először és egyben utoljára Kamala Harris demokrata alelnökjelölt és Mike Pence republikánus alelnök. A vita hangulata teljesen más volt, mint a múlt heti elnökjelölti vitáé, de határozott üzenetekből, populizmusból, kritikákból és vádaskosásból most sem volt hiány, mindezt a korábbi választásokon látott civilizált stílusban folytatták le a felek. Az eseményről a Portfolio élőben tudósított.
A modernkori Amerikai Egyesült Államok talán sosem volt még olyan mentális mélyponton, mint 2020 őszén. Az elnökválasztási kampányban a felek bőven átlépték már azokat a vörös vonalakat, amelyek a 2016-os választás előtt még teljesen elképzelhetetlenek voltak, de még az előző választás során sem gondoltuk, hogy 4 év múlva ide jut a modernkori demokrácia bölcsője. A kampány abnormalitása, a rövid távú politikai érdekek és az aktorok személyiségi torzulásai már eddig is jelentős károkat okoztak az amerikai jogállami intézményrendszerben, tegnap viszont mindez olyan szintre jutott, amelyben már az amerikai vállalatok, az amerikai lakosság megélhetése és a gazdaság hosszú távú kilábalása került veszélybe. A kérdés csak az, hogy a burleszkbe forduló nagypolitikának a következő egy hónapban sikerül-e még korábbi önmaga paródiáját is alulmúlnia. Szinte biztosra vehetjük, hogy igen. Mégis, ebben a példa nélküli kampányban volt két olyan nap, amikor azt hihettük: Amerika megint nagy lesz.
Joe Biden azt szeretné, ha elhalasztanák a következő hétre tervezett elnökjelölti vitát, ha Donald Trump még mindig koronavírus-fertőzött – írja a Los Angeles Times.
Továbbra is jelentős a bizonytalanság az amerikai elnökválasztás körül, ez pedig kihat a tőkepiacokra is, a profi befektetők a volatilitás emeledésére készülnek a következő hónapokban, emiatt inkább készpénzt halmoznak fel, a biztonságosabb eszközöket veszik, és átrotálnak a drága részvényekből a lemaradó szektorok felé.
A közvélemény-kutatások jelenlegi állása elképzelhető, hogy Joe Biden „kék hullámmal” nyeri az amerikai elnökválasztást, a képviselőház és a szenátus demokrata irányításával pedig komoly gazdasági kilábalás veheti kezdetét – vélik a Goldman Sachs közgazdászai.
Sokak szerint az idei, amerikai elnökválasztással és koronavírus járvánnyal tarkított év nem összehasonlítható a korábbi évek tapasztalataival - nem így gondolkozik azonban a Morgan Stanley stratégája, Andrew Sheets. A szakember nem javasolja kidobásra a történelemkönyveket, szerinte ugyanis a fejlődő piacok részvényeinek jó teljesítménye, az amerikai dollár gyengülése és a növekvő inflációs várakozások mind olyan tényezők, amik pusztán egy új gazdasági ciklus kezdetét jelentik.
Joe Biden demokrata elnökjelölt továbbra is vezet Donald Trump előtt az elnökválasztási verseny hajrájában a kritikus fontosságú billegő államokban.
Amerika november 3-án elnököt választ, és a piacpárti Donald Trumppal szemben az egyre inkább balra tolódó demokrata párt Joe Bident jelölte elnöknek. Biden programja szemmel láthatóan baloldali, Trump ezért sokszor szocialistának láttatja őt, összemosva az egyébként centrista jelöltet a párt balszárnyával, valamint olyan, markánsan baloldali politikusokkal, mint Bernie Sanders (aki nem is tagja a Demokrata Pártnak). Bidennek markáns tervei vannak a pénzügyi piacok szabályozására is, amelyekkel nem a lazítás irányába mozdulna el. Valóban van okuk félelemre a vállalatvezetőknek, alapkezelőknek és a vagyonos rétegnek? A helyzet nem ennyire egyértelmű.
Az elnök állapotáról több ellentétes információ érkezett a napokban. Az már kiderült, hogy Trump nem volt olyan jól, mint amennyire orvosai állították, most viszont úgy néz ki, valóban javult az állapota. Orvosai szerint hétfőn kiengedhetik a kórházból, estére ezt ő maga is megerősítette. Amerikai idő szerint hétfő este jött a hír: kiengedték a kórházból.
A piaci szereplők szempontjából Joe Biden elnökválasztási győzelmének talán az egyik leglényegesebb hozadéka a vállalati adóterhek megnövelése lenne. Biden adóemelése elsősorban éppen azokat a szektorokat érintené a leginkább, amelyek vezették a részvénypiaci emelkedést a márciusi mélypontról, mint például a technológiai szektor. Persze az éremnek két oldala van, vannak olyan szektorok is, amelyeket az átlagosnál kevésbé érintenének az intézkedések, így a részvénypiacokon megváltozhatnak az erőviszonyok egy esetleges Biden győzelem után.
Míg a szombat délutáni sajtótájékoztatón az hangzott el Donald Trump amerikai elnök állapotáról, hogy nagyon jól van, nem kapott oxigént és a Fehér Ház orvosa nagyon optimista hangvételben nyilatkozott a kilátásokról, addig a Reuters és a CNN az elnök egészségi állapotára szintén rálátó forrástól úgy értesült: Trump utóbbi 24 órában mutatott tünetei „nagyon aggasztóak” és a következő 48 óra kritikus fontosságú lesz. Sőt, a New York Times két forrásból úgy értesült szombaton: igenis kapott oxigént az elnök, mielőtt kórházba került, hiszen légzési nehézségei támadtak és leesett a szervezetének oxigénszintje. Az alábbiakban gyűjtöttük össze a Trump állapotával kapcsolatos híreket, a cikket folyamaton frissítjük a legújabb fejleményekkel.
Donald Trump a koronavírus-fertőzése miatt 10 napra karanténba került, így nem tud résztvenni azokon a kulcsfontosságú kampányeseményeken, amelyeket a választást eldöntő csatatér-államokban rendeznek. Trumpnak morálisan is nagy veszteség lehet a koronavírus-fertőzése, korábban ugyanis az elnök hajlamos volt a vírus veszélyeit bagatellizálni. Demokrata ellenfele, Joe Biden folytatja kampányeseményeit - igaz, nagy részüket online, a személyeseket pedig kis részvétel mellett, viszont rengeteg olyan időt nyert, amikor ellenfele nem kampányolhat, így ő maga a negatív kampány hátráltató hatásai nélkül tudja átadni üzeneteit a csatatér-államokban.
Az iménti percekben publikálta közleményét Joe Biden, amely szerint negatív lett a koronavírus-tesztje. Biden az első elnökválasztási vitán érintkezett Donald Trump elnökkel, aki akkor már koronavírusos volt. Az elnökjelölt a Twitteren is bejelentette, hogy negatív lett a tesztje.
Joe Biden demokrata elnökjelölt Twitteren kívánt gyors felépülést Donald Trump amerikai elnöknek a koronavírusból.
Angela Merkel német kancellár a Twitteren küldte el jókívánságait Donald Trump amerikai elnöknek.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
